A bizonyítékok útja
A releváns dokumentumok szabályozott fogadása, nyilvántartása és továbbítása a hatóságoknak.
Közérdek · felelősség · átláthatóság
A Tisztítótűz Alapítvány terve a korrupció és a közérdeket sértő visszaélések feltárását segíti: jogszerű bizonyítékok hatóságokhoz juttatásával és szigorú feltételekhez kötött jutalmazással.
Miért jönne létre?
A cél, hogy a feltételezett korrupciós, hivatali és gazdasági visszaélésekkel kapcsolatos, jogszerűen rendelkezésre álló információk eljuthassanak az illetékes hatóságokhoz.
A releváns dokumentumok szabályozott fogadása, nyilvántartása és továbbítása a hatóságoknak.
Az előre meghatározott ügyekhez kötött célalapok a bizonyítékot szolgáltatók lehetséges jutalmazását szolgálnák.
A célalapok, azok státusza és az alapvető működési szabályok nyilvánosak lennének, a védett személyek jogainak tiszteletben tartásával.
A tervezett folyamat
Az Alapítvány nem döntene bűnösségről és nem értékelné újra a hatóságok bizonyítékértékelését.
Az Alapítvány szigorú feltételek szerint döntene egy közismert közéleti vagy gazdasági szereplőhöz és ügykörhöz tartozó célalapról.
A beérkező, releváns anyagot dokumentálnák és az illetékes hatóság felé továbbítanák. Jogellenes bizonyítékszerzés nem támogatható.
A bizonyíték érdemi felhasználását és hozzájárulását hitelt érdemlő hivatalos iratnak kell alátámasztania.
Jutalom csak a kapcsolódó személy büntetőjogi felelősségét megállapító jogerős bírósági határozat és a további szabályzati feltételek teljesülése után járhat.
Tervezett célalapok
Mind a tizenkét célalap sajtóforrásokra épülő tájékoztatója alább olvasható.
01. célalap · sajtóáttekintés
A következő cikkek Mészáros Lőrinc vállalatainak közpénzes megbízásait és az Orbán családhoz fűződő üzleti kapcsolatait mutatják be. A cégek tevékenysége és egy folyamatban lévő nyomozás önmagában nem bizonyítja a tulajdonos személyes büntetőjogi felelősségét.
Az Átlátszó és a Telex szerint a Mészáros M1 Autókereskedő Kft. több közbeszerzésen rendkívül rövid szállítási határidővel szerzett előnyt, esetenként olcsóbb versenytársakkal szemben. A legfőbb ügyész 2026 májusi válasza szerint az NNI hűtlen kezelés és közbeszerzési versenykorlátozás miatt felderítési szakban nyomoz az érintett ügyben.
Telex, 2023. március 20. ↗ · Ügyészségi válaszról, 2026 ↗A Direkt36 birtokába került irat szerint Mészáros Talentis Group nevű cége biztosított fedezetet Orbán Győző egyik alcsútdobozi építkezéséhez, amely több jel szerint Hatvanpusztán zajlott. A kivitelező egy másik Mészáros-érdekeltség volt. Mészáros képviselői nem válaszoltak az ügyleti kérdésekre, és jelezték, hogy az irat hitelességét nem támasztják alá.
Direkt36, 2025. október 2. ↗A Direkt36 több olyan állami vagy uniós pénzből finanszírozott beruházást mutatott be, amelyet Mészáros érdekeltségei nyertek el, és amelyben Orbán Győző cége terméket szállított vagy az Orbán család másik cége alvállalkozóként vett részt. Egyes szállítások értékére a lap nem kapott választ.
Direkt36, 2019 ↗A Transparency International Magyarország 2021–2023-as összesítése szerint a Mészáros Lőrinchez tartozó cégek több mint 1090 milliárd forint értékű közbeszerzést nyertek. Ez a közpénzes megbízások koncentrációját szemlélteti; a nyertes szerződések száma vagy értéke önmagában nem bűncselekmény.
Telex a TI elemzéséről, 2025 ↗Az ismertető sajtóközléseket foglal össze. Nem állapít meg bűnösséget, és nem állítja, hogy Mészáros Lőrincet személyesen gyanúsítottként hallgatták volna ki. Az autóflotta-ügy nyomozásának említett állapota a 2026. májusi ügyészségi válaszon alapul. A célalap előkészítés alatt áll; támogatást és bizonyítékot az oldal jelenleg nem fogad. Frissítve: 2026. szeptember 27.
02. célalap · sajtóáttekintés
A következő cikkek közpénzek felhasználásával kapcsolatos kérdéseket vizsgálnak a volt miniszterelnök munkájához, családjához vagy közvetlen környezetéhez kötődő ügyekben. Az egyes ügyek kapcsolata Orbán Viktorral eltérő.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda 2022-től több mint 4,2 milliárd forintot fizetett Orbán Viktor közösségi médiás megjelenéseire a sajtótanácsadója cégének. Az ORFK szerint az NNI hűtlen kezelés gyanújával, ismeretlen tettes ellen nyomoz. A cég szerint a teljesítés a videókon és fotókon túl más szolgáltatásokat is tartalmazott.
Telex, 2026. szeptember 2. ↗A Direkt36 dokumentumok alapján feltárta, hogy Orbán Győző és Orbán Viktor testvéreinek cégei állami és uniós forrásból finanszírozott beruházások beszállítóiként dolgoztak. Orbán Viktor nyilvánosan úgy érvelt, hogy a fővállalkozónak szállító cég nem közvetlenül az államtól kap megrendelést.
Direkt36, 2017. május 9. ↗ · Orbán válasza ↗A Direkt36 által megszerzett irat szerint Mészáros Lőrinc cége fedezetet biztosított Orbán Győző egyik nagy alcsútdobozi építkezéséhez; több körülmény a hatvanpusztai birtokra utal. Az ingatlan Orbán Győző nevén van. Orbán Viktor azt mondta, hogy a birtok nem az övé.
Direkt36, 2025. október 2. ↗A Direkt36 és az OLAF szabálytalanságokat tárt fel az Orbán Viktor vejének korábbi érdekeltségébe tartozó Elios közbeszerzéseinél. A magyar NNI 2018-ban bűncselekmény hiányában megszüntette az ügyben folytatott nyomozást. A családi kapcsolat nem jelenti Orbán Viktor személyes részvételét.
Direkt36, 2018. február 14. ↗ · Ügyészségi közlés ↗Az ismertető sajtóközléseket foglal össze. Nem állapít meg bűnösséget, és nem állítja, hogy Orbán Viktort ezekben az ügyekben gyanúsítottként hallgatták volna ki. A célalap előkészítés alatt áll; támogatást és bizonyítékot az oldal jelenleg nem fogad. Frissítve: 2026. szeptember 27.
03. célalap · sajtóáttekintés
A következő cikkek Tiborcz István korábbi és jelenlegi üzleti érdekeltségeinek közpénzekkel kapcsolatos ügyeit mutatják be. A sajtóban felvetett kérdések, a vállalati kapcsolatok és az igazgatási szabálytalanságok nem azonosak a személyes büntetőjogi felelősség megállapításával.
A Direkt36 az Elios több közvilágítási tenderén összeférhetetlenségre és versenykorlátozásra utaló körülményeket tárt fel; az OLAF is kifogásolta a projekteket. Tiborcz István korábban tulajdonos volt a cégben. A magyar NNI az OLAF ajánlása nyomán indult nyomozást 2018-ban bűncselekmény hiányában megszüntette.
Direkt36, 2018. február 14. ↗ · Ügyészségi közlés ↗A Válasz Online a Dürer Park irodaházainak állami megvásárlását a Tiborczhoz kötött üzleti kör egyik ügyeként vizsgálta. Tiborcz István 2025-ben kijelentette, hogy sem befektetőként, sem tulajdonosként nincs jelen a fejlesztőben részes Főnix Magántőkealapban, és elhatárolódott az ügylettől.
Válasz Online, 2024. május 29. ↗ · Tiborcz válasza, 2025 ↗A G7 beszámolók és az MFB adatai alapján az állami bank jelentős összegeket fektetett olyan magántőkealapokba, amelyeket a lap Tiborcz és üzleti partnere, Jellinek Dániel terjeszkedéséhez kapcsolt. Az alapkezelő és az alap tényleges befektetői nem feltétlenül ugyanazok; a sajtócikk az állami részvétel átláthatóságát és feltételeit vizsgálta.
G7, 2024. március 28. ↗Az állami Corvinus 2023-ban megvásárolta a két Posta Biztosító többségét, majd a Tiborcz István többségi érdekeltségébe tartozó Waberer’s-csoport Gránit Biztosítója nyílt pályázaton megszerezte azt. A Telex a vételár nyilvánosságának hiányát és az állami tulajdonszerzés utáni gyors értékesítés feltételeit vizsgálta.
Telex, 2024. július 9. ↗ · A tranzakció lezárása ↗Az ismertető sajtóközléseket foglal össze. Nem állapít meg bűnösséget, és nem állítja, hogy Tiborcz Istvánt ezekben az ügyekben gyanúsítottként hallgatták volna ki. Az Elios-ügy említett magyar nyomozása 2018-ban megszűnt. A célalap előkészítés alatt áll; támogatást és bizonyítékot az oldal jelenleg nem fogad. Frissítve: 2026. szeptember 27.
04. célalap · sajtóáttekintés
A következő beszámolók Lázár János korábbi miniszteri döntéseihez és batidai érdekeltségéhez kapcsolódó közpénzügyi kérdéseket mutatnak be. A folyamatban lévő nyomozások tárgya nem jelenti a személyes bűnösség megállapítását.
A Telex minisztériumi feljegyzés alapján írta meg, hogy Lázár 2025-ben az M6-os egy szakaszának üzemeltetését a Mészáros–Szíjj érdekeltségű MKIF-hez adta volna. A későbbi tárca szerint volt jóval olcsóbb lehetőség, és feljelentést tett; a rendőrség hűtlen kezelés gyanújával nyomoz. Az MKIF vitatja az árak összehasonlíthatóságát és a jogsértést, Lázár a korábbi koncesszió államnak kedvezőtlen feltételeire hivatkozott.
Telex, 2026. augusztus 21. ↗ · Nyomozás, 2026 ↗ · MKIF válasza ↗A HVG-nek adott rendőrségi tájékoztatás szerint 2026 augusztusában hűtlen kezelés gyanújával, ismeretlen tettes ellen indult nyomozás, miután Lázár miniszterként több település helyi közlekedésből eredő, összesen több milliárd forintos tartozásának elengedésére utasította a MÁV Személyszállítási Zrt.-t. A nyomozás megindítása nem személyes gyanúsítás.
Telex a rendőrségi válaszról, 2026 ↗Az Átlátszó közérdekű adatok alapján számolt be arról, hogy a Lázár résztulajdonában álló batidai vadászház felé is vezető, bő hat kilométeres útszakaszt 3,3 milliárd forintból újították fel. A Magyar Közút a talajviszonyokkal és az út lehetséges kerülőút-szerepével indokolta a műszaki tartalmat; a minisztérium a nagyfai börtön megközelítését is felhozta.
Átlátszó, 2025. április 14. ↗Az Átlátszó szerződés és minisztériumi irat alapján írta meg, hogy Lázár a batidai birtoka közelében állami erdőterületet vehetett az Agrárminisztérium külön hozzájárulásával. A cikk a jogszabályi korlátozás alóli egyedi döntés körülményeit vetette fel; a vásárlás ténye önmagában nem igazol bűncselekményt.
Átlátszó, 2024. szeptember 18. ↗Az ismertető sajtóközléseket foglal össze. Nem állapít meg bűnösséget, és nem állítja, hogy Lázár Jánost az ismertetett ügyekben gyanúsítottként hallgatták volna ki. A nyomozások említett állapota a 2026. augusztusi és szeptemberi beszámolókon alapul. A célalap előkészítés alatt áll; támogatást és bizonyítékot az oldal jelenleg nem fogad. Frissítve: 2026. szeptember 27.
05. célalap · sajtóáttekintés
Az alábbi sajtóanyagok Garancsi István üzleti érdekeltségeinek állami ingatlanügyleteit és közpénzhez kapcsolódó megbízásait vizsgálják. A tulajdonosi kapcsolat és a vitatott közpénzügyi döntés nem bizonyít személyes bűncselekményt.
A Válasz Online szerint a Dürer Park két irodaházának állami megvásárlásáról 2022-ben kötöttek előszerződést. A projektcégben Garancsi Market-csoportjának részesedése volt, a kivitelezést is a Market végezte. A lap által megkérdezett ingatlanszakértők becslése alapján a vételár meghaladhatta a piaci értéket; a pontos előszerződés nem volt nyilvános a cikk idején.
Válasz Online, 2024. augusztus 16. ↗A G7 az állami ingatlaneladások között bemutatta, hogy a Garancsi érdekeltségébe tartozó Market-csoport egyik cége szerezte meg az egykori Szőlő utcai javítóintézet épületeit. Volt árverési eljárás, de tényleges árverseny nem alakult ki: egy ajánlat érkezett, a kikiáltási ár felett négymillió forinttal. A cég lakófejlesztést tervez a területre.
G7, 2026. május 11. ↗A Direkt36 az MNB egyik nagy ingatlanberuházásáról közölt felügyelőbizottsági jelentést: a Csaba utcai átjáró körülbelül egymilliárdos részfeladatán a Garancsi érdekeltségébe tartozó Market alvállalkozóként dolgozott. A teljes projektet közbeszerzés nélkül valósították meg, mert arra nemzetbiztonsági indokú mentességet kaptak. Az MNB cége szerint a mentességet biztonsági szempontok indokolták.
Direkt36, 2022 ↗Az Mfor az illetékes hatóság nyilvántartása alapján írta meg, hogy a Garancsihoz köthető CAI Hungary 2061-ig szóló kaszinókoncessziót kapott nyilvános pályázat nélkül. Az érvényes törvény a „megbízható szerencsejáték-szervezőkkel” lehetővé teszi az ajánlattételi eljárást; a hatóság önálló szabályozó szervként döntött. A hosszú időtartam és a verseny hiánya közérdekű kérdés.
Mfor, 2026. július 23. ↗Az ismertető sajtóközléseket foglal össze. Nem állapít meg bűnösséget, és nem állítja, hogy Garancsi Istvánt ezekben az ügyekben gyanúsítottként hallgatták volna ki. A célalap előkészítés alatt áll; támogatást és bizonyítékot az oldal jelenleg nem fogad. Frissítve: 2026. szeptember 27.
06. célalap · sajtóáttekintés
Az alábbi sajtóanyagok a volt külgazdasági és külügyminiszter hivatali döntéseivel, közpénzes beszerzésekkel és üzleti kapcsolatokkal összefüggő kérdéseket mutatják be. A közéleti vita és a feljelentés ténye nem bizonyít személyes bűnösséget.
Az Átlátszó 2020-ban a közbeszerzéseken jelentős megbízásokat szerző Szíjj László luxusjachtján fotózta le a családjával nyaraló Szijjártó Pétert. Felmerült, ki viselte az utazás költségét és jelentett-e összeférhetetlenséget a kapcsolat. Szijjártó magánügynek nevezte az utat; az Átlátszó beszámolója szerint az ügyészség arra jutott, hogy nem követett el bűncselekményt.
Átlátszó, 2020. augusztus 18. ↗ · Az ügyészségi megállapításról ↗A 24.hu cégiratok és beszámolók alapján olyan 2020-as, a Szijjártó vezette külügy által kötött milliárdos szerződéseket vizsgált, amelyeknél a beszállítók egy részének korábban nem volt egészségügyi tapasztalata. A tárca új vezetése szerint a beszerzett mennyiségeket alátámasztó számítások hiányoztak, és feljelentést tettek. Ez a korábbi vezetés döntéseinek vizsgálata, nem személyes ítélet.
24.hu, 2026. szeptember 25. ↗ · Átlátszó, 2023 ↗Az új külügyminiszter a 2022–2026 közötti utazások átvizsgálása után közölte: becslésük szerint a bérelt magángépes utak mintegy négymilliárd forinttal kerültek többe a menetrend szerinti üzleti osztályú járatoknál. A minisztérium hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést tett; ez a tárca álláspontja, az eljárás kimenetele nem ismert.
Telex, 2026. szeptember 15. ↗A Direkt36 feltárta, hogy Szijjártó korábbi munkatársa és barátja, Benkő Szilárd egyik cége támogatást kapott a külügy háttérintézményétől, másik cége pedig államilag támogatott beruházásokon dolgozott. Szijjártó azt mondta, Benkő soha nem kért tőle üzleti segítséget, és tevékenységeik között nincs összefüggés; a Verbau szerint alvállalkozóként vett részt a projektekben.
Direkt36, 2026 ↗Az ismertető sajtóközléseket foglal össze. Nem állapít meg bűnösséget, és nem állítja, hogy Szijjártó Pétert az ismertetett ügyekben gyanúsítottként hallgatták volna ki. A jachtügyre vonatkozó ügyészségi megállapítást és a magángépes utakról szóló 2026. szeptemberi feljelentést külön kell értékelni. A célalap előkészítés alatt áll; támogatást és bizonyítékot az oldal jelenleg nem fogad. Frissítve: 2026. szeptember 27.
07. célalap · sajtóáttekintés
A sajtó Szíjj László építőipari és autópálya-koncessziós érdekeltségeinek állami megbízásairól, valamint politikai szereplőkkel fennálló kapcsolatokról számolt be. Ezek közpénzügyi és összeférhetetlenségi kérdéseket vethetnek fel; az ismertetés nem állapít meg személyes bűnösséget.
A rendőrség 2026 szeptemberében hűtlen kezelés gyanújával nyomozást folytatott az M6-os üzemeltetésével kapcsolatos döntések miatt. Vitézy Dávid miniszter szerint a Szíjj és Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MKIF ajánlata 149 milliárd, a korábbi üzemeltetőé 44 milliárd forint volt 11 évre. A volt kormány vitatta, hogy érvényes döntés és szerződés született volna; az MKIF az ajánlatok közvetlen összevetését is vitatta. A közölt nyomozás nem jelenti azt, hogy Szíjj Lászlót személyesen meggyanúsították.
Telex, 2026. szeptember 21. ↗ · Az MKIF válasza ↗Az állam 2022-ben a hazai autópálya-hálózat jelentős részének üzemeltetését és fejlesztését 35 évre az MKIF-nek adta át. A Telex szerint a Szíjj és Mészáros érdekeltségében lévő társaság saját kapcsolt cégeitől is vásárolhat szolgáltatásokat. A 2026-os kormány a szerződés megszüntetéséről kezdeményezett tárgyalást; az MKIF jogi lépéseket helyezett kilátásba. A szerződés léte önmagában nem bizonyít szabálytalanságot.
Telex, 2026. szeptember 21. ↗Az Átlátszó 2020-ban dokumentálta, hogy az akkor külügyminiszter Szijjártó Péter a családjával Szíjj László jachtján nyaralt, miközben Szíjj cégei jelentős állami megrendeléseket kaptak. A kapcsolat az esetleges előny és összeférhetetlenség kérdését vetette fel. A lap később arról számolt be, hogy az ügyészség Szijjártó esetében nem állapított meg bűncselekményt.
Átlátszó, 2020. augusztus 18. ↗ · Az ügyészségi megállapításról ↗A Direkt36 helyszíni megfigyelése szerint a Szíjj érdekeltségéhez tartozó Vakond Via teherautói rendszeresen feltűntek Orbán Győző Dolomit Kft.-jének bányájánál. A Duna Aszfalt egy állami beruházáshoz kapcsolódó csatornaprojektben betonelemeket is rendelt az Orbán-család vállalkozásától. A cikk nem tisztázta az egyes szállítások tartalmát és célját; az üzleti kapcsolat önmagában nem bizonyít bűncselekményt.
Direkt36 ↗Az ismertető sajtóközléseket foglal össze. Nem állapít meg bűnösséget, és nem állítja, hogy Szíjj Lászlót az ismertetett ügyekben gyanúsítottként hallgatták volna ki. A célalap előkészítés alatt áll; támogatást és bizonyítékot az oldal jelenleg nem fogad. Frissítve: 2026. szeptember 27.
08. célalap · sajtóáttekintés
Az alábbi források a korábbi miniszter és képviselő által kezdeményezett vagy felügyelt állami programok, közbeszerzések és koncessziók körüli közpénzügyi kérdéseket mutatják be. A sajtóban felvetett aggályok és a korábbi külföldi szankció nem jelentenek magyar bírósági ítéletet.
A Direkt36 szerint a Rogán kezdeményezésére létrehozott programban az általa vezetett parlamenti bizottság nyílt pályázat nélkül választott ki kötvényforgalmazókat, köztük átláthatatlan tulajdonosi hátterű offshore-cégeket. A kizárólagos értékesítési jog és a haszonélvezők kiléte közpénzügyi kérdéseket vetett fel. A cikk nem bizonyította, hogy Rogán személyesen részesült a közvetítők bevételéből.
Direkt36, 2016. január 21. ↗A G7 a Rogán felügyelete alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal központosított megbízásait vizsgálta. Elemzésük szerint 2018-tól Balásy Gyula cégcsoportja nyerte a nagy keretmegállapodásokat, vállalatai pedig a piaci versenytársaknál magasabb nyereségrátát értek el. A lap a költések túlárazásáról szóló állítást és lehetséges üzleti magyarázatokat is vizsgálta; a számítás nem bizonyít Rogán részéről személyes visszaélést.
G7, 2024. február 16. ↗A Telex beszámolója szerint 2021-ben a Rogán felügyelete alatt működő Nemzeti Koncessziós Iroda a korábbi jogosultakhoz kötődő cégnek újabb 35 évre adta ki az öt budapesti kaszinó engedélyeit, pályázat helyett ajánlattételi eljárással. A döntés átláthatósága és a verseny hiánya váltott ki kritikát; a jogszabály által lehetővé tett eljárás ténye önmagában nem bizonyít bűncselekményt.
Telex, 2021. szeptember 7. ↗Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma 2025 januárjában korrupcióra hivatkozva szankciós listára tette Rogán Antalt, állami szerződések és erőforrások politikai szövetségesek javára történő elosztását állítva. Rogán és a magyar kormány vitatta a lépést. Az Egyesült Államok 2025 áprilisában törölte őt a listáról; az amerikai külügy ezt külpolitikai érdekekkel indokolta. Ez nem magyar büntetőeljárás vagy bírósági megállapítás.
Amerikai pénzügyminisztérium, 2025. január 7. ↗ · Telex, 2025. április 15. ↗Az ismertető nyilvános forrásokat foglal össze. Nem állapít meg bűnösséget, és nem állítja, hogy Rogán Antalt az ismertetett ügyekben gyanúsítottként hallgatták volna ki. A célalap előkészítés alatt áll; támogatást és bizonyítékot az oldal jelenleg nem fogad. Frissítve: 2026. szeptember 27.
09. célalap · sajtóáttekintés
A New Land Media és a Lounge-csoport állami kommunikációs és rendezvényszervezési szerződéseit több szerkesztőség és hatóság vizsgálta. Az alábbi közlések a közpénzek felhasználásával kapcsolatos kérdéseket foglalják össze; az eljárás és a feljelentés nem bizonyít személyes bűnösséget.
A Telex 2024-ben Polt Péter legfőbb ügyész tájékoztatása alapján arról írt, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda hűtlen kezelés gyanújával nyomoz egyes, Balásy cégeivel kötött állami reklámszerződések miatt. Az Átlátszónak a rendőrség 2026-ban megerősítette, hogy közpénzekkel kapcsolatos visszaélés és pénzmosás gyanújával összefüggésben egyes céges bankszámlákat befagyasztottak. A nyilvános közlésekből nem következik, hogy Balásy Gyulát személyesen gyanúsítottként hallgatták volna ki.
Telex, 2024. április 3. ↗ · Átlátszó, 2026. szeptember 7. ↗Az Átlátszó több ezer, közérdekű adatigényléssel megszerzett iratot vizsgálva azt írta: a Balásyhoz köthető cégek nagyjából ezer milliárd forintnyi állami megrendeléshez jutottak tizenegy év alatt. Egyes kampányszerződésekben a reklámok nézettségére nem szerepelt elvárás, miközben jelentős ügynökségi díj járt a közvetítésért. A G7 cégadatokon alapuló elemzése a piaci versenytársaknál magasabb nyereségrátát talált; ezek az adatok önmagukban nem bizonyítanak túlárazást minden szerződésnél.
Átlátszó, 2026. augusztus 24. ↗ · G7, 2024 ↗Az Átlátszó beszámolója szerint a Kulturális és Innovációs Minisztérium 2025-ben Balásy cégeitől vásárolt játékmotorokat a piaci ár többszöröséért; az eszközöket később kormánypárti képviselők osztották. A lap 2026 szeptemberében arról írt, hogy az ügyben házkutatásokat tartottak a cégeknél. A vizsgálat eredménye és Balásy esetleges személyes büntetőjogi felelőssége nem ismert.
Átlátszó, 2026. június 8. ↗ · A későbbi eljárásról ↗A kormány közzétett összesítése szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal Balásy érdekeltségeinél elköltött 3,67 milliárd forintja miatt hűtlen kezelés gyanújával feljelentés született. Egy másik minisztérium hat feljelentést tett többek között a New Land Media és a Lounge Design részvételével kötött szerződések kapcsán. Az összesítő szerint ezeknél az ügyeknél a nyomozás elrendeléséről nem állt rendelkezésre adat; a feljelentések állításait még nem döntötte el bíróság.
Kormányzati feljelentési összesítő, 2026 ↗Az ismertető nyilvános forrásokat foglal össze. Nem állapít meg bűnösséget, és nem állítja, hogy Balásy Gyulát az ismertetett ügyekben gyanúsítottként hallgatták volna ki. Balásy az Átlátszónak azt mondta, hogy tranzakciói jogszerűek, és együttműködik a hatóságokkal. A célalap előkészítés alatt áll; támogatást és bizonyítékot az oldal jelenleg nem fogad. Frissítve: 2026. szeptember 27.
10. célalap · sajtóáttekintés
Matolcsy György 2013 és 2025 között vezette a Magyar Nemzeti Bankot. A jegybank alapítványi vagyonának és ingatlanberuházásainak korábbi kezeléséről számvevőszéki megállapítások, feljelentések és sajtófeltárások jelentek meg. Ezekből nem következik automatikusan a volt elnök személyes büntetőjogi felelőssége.
Az Állami Számvevőszék 2025-ben súlyos hiányosságokat talált a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány közvagyonának kezelésében, és büntetőfeljelentést tett. A Telex az alapítvány és vagyonkezelője későbbi beszámolói alapján 270 milliárd forintos, 2024 végére kimutatott vagyonvesztésről írt. Matolcsy vitatta az ÁSZ több megállapítását, és a befektetett eszközök más értékelésére hivatkozott. A számvevőszéki feljelentés nem személyes ítélet.
Állami Számvevőszék, 2025. március 19. ↗ · Telex, 2025. december 23. ↗A Telex nyilvánosságra került szerződés alapján arról számolt be, hogy Matolcsy jegybankelnökségének végén az alapítványi vagyonkezelőhöz kapcsolódó részvények tulajdonjogát öt évre egy, Matolcsy Ádám ismeretségi köréhez kötött magántőkealapnak adták volna át. A szerződést néhány nappal később felbontották. A másik fél szerint az ügyletnek gyakorlati célja volt, és nem történt vagyonelvonás. A cikk nem állítja, hogy a szerződést Matolcsy György írta alá.
Telex, 2025. április 24. ↗Az ÁSZ vizsgálatát ismertető Telex szerint a Szabadság téri székház felújításának szerződéses ára 69,2 milliárdról 103,5 milliárd forintra nőtt. Az ÁSZ az átláthatóság és kontrollok hiánya miatt az értékarányosság felülvizsgálatát kérte. A kivitelező vitatta a költségek összevetését, az MNB által megbízott szakértő pedig nem állapított meg túlárazást. Az új jegybanki vezetés később feljelentést tett; az MNB szerint az eljárás nyomozati szakba lépett.
Telex, 2025. március 27. ↗ · MNB, 2026. szeptember 3. ↗Az MNB új vezetése 2026 szeptemberében öt másik ingatlan miatt tett feljelentést hűtlen kezelés, hanyag kezelés, csalás és hivatali visszaélés gyanújával. Közleménye szerint az átvilágítás jelentős túlárazásokat jelzett, az értékbecslések pedig a könyv szerinti értékeknél alacsonyabb összegeket mutattak. A közlemény intézményi ügyekről szól; nem közöl Matolcsy György ellen emelt vádat vagy bírósági döntést.
MNB, 2026. szeptember 3. ↗Az ismertető nyilvános forrásokat foglal össze. Nem állapít meg bűnösséget, és nem állítja, hogy Matolcsy Györgyöt az ismertetett ügyekben gyanúsítottként hallgatták volna ki. A célalap előkészítés alatt áll; támogatást és bizonyítékot az oldal jelenleg nem fogad. Frissítve: 2026. szeptember 27.
11. célalap · sajtóáttekintés
A volt jegybankelnök fiának üzleti és személyes kapcsolatait több szerkesztőség vizsgálta a jegybanki alapítvány vagyonkezelésével összefüggésben. Az alábbi ügyekben a kapcsolatok és az intézményi döntések elkülönítendők Matolcsy Ádám személyes felelősségétől, amelyet az ismertető nem állapít meg.
A Válasz Online szerint a jegybanki alapítvány vagyonkezelőjének érdekeltségébe került lengyel GTC mintegy 42 milliárd forintnak megfelelő összeget fizetett tíz, a Matolcsy Ádám baráti köréhez sorolt Száraz István alapkezelőjéhez kapcsolódó ingatlanért. A lap a magánérdekeltségek nyereségét és az összefonódásokat vizsgálta. A GTC tagadta, hogy szívességi felvásárló lett volna; a cikk nem bizonyítja, hogy Matolcsy Ádám döntött a GTC vásárlásairól.
Válasz Online, 2024. április 12. ↗A Direkt36 az Állami Számvevőszék jelentéstervezete alapján azt írta: a balatonakarattyai alapítványi beruházásból nagyjából 4,6 milliárd, a Burg Hotel projektjéből mintegy 8,5 milliárd forint értékű szerződés jutott Somlai Bálint cégeinek. Somlai Matolcsy Ádám ismerőse; Matolcsy korábban megerősítette közös baráti körüket, később a kapcsolat részleteiről nem kívánt nyilatkozni. A barátság és a céges megbízás önmagában nem bizonyít személyes közreműködést vagy bűncselekményt.
Direkt36, 2025. március 17. ↗Nyilvánosságra került szerződés szerint 2025 februárjában az alapítványi vagyonkezelő leányvállalatának részvényeit öt évre egy olyan magántőkealapnak adták volna kölcsön, amelyet Matolcsy Ádám barátjának érdekeltsége kezelt. A megállapodást néhány nappal később felbontották. A Quartz szerint gyakorlati célú ügylet volt, vagyonelvonás nélkül. A szerződést más cégvezetők írták alá, Matolcsy Ádám személyes aláírásáról a cikk nem számolt be.
Telex, 2025. április 24. ↗A Telex alapítványi dokumentumok alapján a PADME vagyonkezelőjének nagy veszteséggel járó svájci luxusingatlan-befektetését vizsgálta. Korábbi információi Matolcsy Ádám és Száraz István informális tárgyalásairól szóltak; Matolcsy Ádám ezt későbbi, részletes válaszában tagadta, ahogy az ingatlanokhoz kötött esküvői helyszínről szóló értesülést is. Azt állította, nem vett részt az alapítvány befektetési döntéseiben, vagyona törvényes vállalkozói tevékenységből származik, és hatósági vizsgálat esetén együttműködik.
Telex, 2026. július 14. ↗ · Matolcsy válasza a Telexnek ↗Az ismertető sajtóközléseket foglal össze. Nem állapít meg bűnösséget, és nem állítja, hogy Matolcsy Ádámot az ismertetett ügyekben gyanúsítottként hallgatták volna ki. A jegybanki alapítvány vagyonvesztése és egy baráti kör üzleti kapcsolata nem azonos a személyes bűnösség bizonyításával. A célalap előkészítés alatt áll; támogatást és bizonyítékot az oldal jelenleg nem fogad. Frissítve: 2026. szeptember 27.
12. célalap · sajtóáttekintés
Az alábbi cikkek a csengeri örökségről készült okiratokat, egy Kósa ellen tett feljelentést és családtagjai vállalkozásait mutatják be. Az örökösnő ellen hozott ítélet, a saját állításai és Kósa esetleges felelőssége különböző kérdések; az ismertető nem állapít meg személyes bűnösséget.
A sajtó több közjegyzői és ajándékozási iratról számolt be, amelyek szerint a csengeri örökösnő állítólagos vagyonából Kósa Lajos édesanyjának nagy összegű juttatás jutott volna. Kósa úgy nyilatkozott, hogy megtévesztették; a hagyaték létezését nem igazolták. A nőt 2026-ban jogerősen hét év szabadságvesztésre ítélték csalás és más bűncselekmények miatt. Ez a más személy ellen hozott ítélet nem Kósa bűnösségét állapítja meg.
Telex, 2025. június 4. ↗ · Index, 2026. augusztus 14. ↗P. Mária 2022-ben azt állította a feljelentésében, hogy egy vállalkozás tőle Kósának szánt pénzt utalt át egy debreceni kifizetés elősegítésére. A 444 beszámolója szerint a korábbi nyomozásban a hatóságok ehelyett Kósa és a vállalkozás képviselőjének kölcsönről szóló vallomását fogadták el. P. Mária 2026 augusztusában ismét feljelentette Kósát, vesztegetés és befolyással üzérkedés gyanúját hangoztatva. Az új beadvány kimeneteléről nincs adat; az állításokat nem igazolta bírósági ítélet.
444, 2022. december 9. ↗ · Index, 2026 ↗A Népszava szerint a Kósa édesanyja résztulajdonában álló Méker Kft. 2017-ben 123 millió forint uniós és állami támogatást nyert sertéstelepének korszerűsítésére. A cég később lemondott a támogatásról, a támogatási jogviszony megszűnt. A tulajdonosi kapcsolat és a támogatás megítélése felvetett összeférhetetlenségi kérdéseket, de a közölt tényekből nem következik, hogy Kósa befolyásolta volna a pályázatot vagy a pénzt kifizették volna.
Népszava, 2019 ↗A Népszava cégadatok alapján arról írt, hogy Kósa felesége hatmillió forintért vásárolt meg egy olyan társaságot, amelynek korábbi beszámolója 140 milliós vagyont mutatott. Az eladó Kósa régi ismerőse volt, és olyan szövetkezeti szabályozás ügyében lobbizott, amelyhez Kósa később módosító javaslatot nyújtott be. Kósa szerint a cég hitelei miatt nem ért többet a vételárnál, és családtagjai magánügyleteiről nem kívánt részleteket közölni. A cikk nem bizonyít jogellenes ellenszolgáltatást.
Népszava, 2017 ↗Az ismertető sajtóközléseket foglal össze. Nem állapít meg bűnösséget, és nem állítja, hogy Kósa Lajost az ismertetett ügyekben gyanúsítottként hallgatták volna ki. A csengeri örökösnő jogerős elítélése nem Kósa elleni ítélet. A célalap előkészítés alatt áll; támogatást és bizonyítékot az oldal jelenleg nem fogad. Frissítve: 2026. szeptember 27.
A feltüntetett 100 000 Ft célalaponként tervezett induló összeg, nem jelenlegi számlaegyenleg. A kártyák még nem jelölnek működő célalapot, és nem kapcsolódik hozzájuk befizetési lehetőség.
Alapelvek
A tervezet a jutalomtőke védelmét, az elfogulatlanságot és a bejelentők jogainak lehetőség szerinti védelmét helyezi előtérbe.
A következő lépés
A jelenlegi dokumentumok munkatervezetek. A bejelentések, támogatások és a jutalomlista működésének szabályai csak a jogi felülvizsgálat és a szükséges szervezeti lépések után válhatnak véglegessé. Addig ez az oldal a kezdeményezés célját és tervezett kereteit ismerteti.